Házipatika fórum: Beszéljünk róla!!! - Házipatika fórum

Ugrás a tartalomhoz

hirdetés

Szponzorált hirdetések

  • 6 Oldal +
  • « Első
  • 4
  • 5
  • 6

Beszéljünk róla!!!

#101 Karolin1976 2009. 02. 17. - 21:13:30

Szia Orig! Minden elismerésem, amiért leszoktál az ivásról! Büszke lehetsz Magadra! Példaértékű, amit végigcsináltál! Bárcsak sokan lennének, akik olyan erősek, mint Te! Kívánok sok erőt, türelmet Neked! Bízz Magadban továbbra is, biztosan minden rendben lesz! Karolin

#102 orig 2009. 02. 17. - 11:13:59

Szervusz Benya09! Azért válaszolok Neked itt, mivel a beírásomra érkezett válaszként a kérdésed/kérésed, és másokat is érdekelhetnek az alábbi gondolatok. Először a pozitívumokról: 1/ A beismerés fázisában van - a leírásod szerint - a párod. Ez azt jelenti, hogy nem tagad. Hidd el, ez nagy dolog. 2/ Már némileg ismeri (2 hét alatt sokat tapasztalhat az ember) a leszokás módszereit és egy kicsit megismerte az AA-t. 3/ "Legföljebb időnként kihagy pár hetet." - Bár ez nyilván nem jelenti, hogy nem alkoholista (mert meg tudja állni pár hétig), de nem a legsúlyosabb fajta. Azt is tudom, hogy Téged ez nem vigasztal. 4/ Részedről pozitívum, hogy igyekszel nem társfüggő lenni. A negatívumok: 1/ Agresszivitás. Általában szokásos megnyilvánulás, de van ellenkező példa is. 2/ "Ragaszkodik a piához is, meg a kocsmához is." - Kettős probléma (legalábbis, ha így külön írod le). Majd erről később. 3/ Kezdődő testi tünetek. Tipikusak, de valójában egyelőre kezdődőek. Nagyon hamar súlyosbodni fognak. 4/ Az AA 12 lépéses program pontjainak rugalmatlan használata. Általában egy alkoholista nem a mondvacsinált okok miatt iszik. Azért iszik, hogy igyon. Először azért, hogy jó legyen neki, utána már azért, hogy ne legyen rossz. Az italfogyasztás pótcselekvésnek tekinthető amennyiben el szeretne érni egy élmény-, boldogságszintet, aminek elérésére másképpen nem érzi magát képesnek. Ez egy leegyszerűsítése, félregondolása az "élet értelmére" való törekvésnek. (Nyilván amellett, hogy tönkre teszi önmagát, családját, környezetét, jövőjét stb.) A beismerés fontos, mert nélküle el sem lehet kezdeni a terápiát. Erről szól az AA első pontja is. Úgy veszem ki a leveledből, hogy a párod már nem is titkolja, sőt talán már nem is magyarázgatja az ivását. Csak talán azzal, hogy neki ez jól esik, vagy hogy hát esendő, gyenge. Én nem vagyok feltétlen híve az AA-nak, de egyelőre általánosan, az esetek döntő többsége számára jobbat még nem találtak ki. Ezért haladjatok továbbra is ezen az úton is. A párod időszakos ivó. Ez úgy szokott jelentkezni, hogy amikor "rájön", akkor aztán nincs megállás. És utána hirtelen abbamarad. Sokan összekeverik a konfliktus-ivóval. Nem ugyanaz. Nagyon jól megfogalmaztad - legalábbis én úgy látom - a társfüggőségtől való menekülés útját. Közelebbről kellene látni, hogy mi a pontos helyzet. Hogy valóban megérett-e arra, hogy "kirakd" az ajtó elé. Ez általában tényleg használ. De kegyetlen sem akar lenni az ember, mert tudnunk kell, hogy az alkoholista BETEG. Ám a betegségre sokszor keserű a pirula. Döntsd el, mi a helyes, de ne félj a radikálisabb lépésektől sem. (De közben nagyon szeresd!) Kettős függőséget látok az esetében. Függ a kocsmától és a piától. Ez fontos lehet. A kocsma a fizikai menekülés, vagy a számára megfelelő társaság keresése. Ez kérdéseket vethet fel: Nincs meg köztetek a normális összhang? Nem érzi jól magát otthon? Vagy esetleg zavarja a gyerek(sírás)? Sokminden lehet. Gondolj utána! Aztán más kérdés, hogy a kocsmában pia is van: kellemest a "hasznossal". Igen, az alkoholizmus gyakorlására rászokik a beteg. Mindenki csak egy korttyal kezdi. De nyilván otthon is iszik - gondolom. A 12 lépés értelmezése általában nem olyan szigorú, hogy mondjuk egy ateistának nincs esélye az ez alapján való gyógyulásra. Mindenki énjében (divatosan: egójában) van valami fix pont, érték, cél stb., amit saját maga fölöttinek tart. Ezért is szerepel a 2. pontban a "nálunk hatalmasabb Erő" kifejezés. A 3. pont pedig a "saját felfogásunk szerinti Isten"-ről szól. A továbbiakban pedig az Isten szót be kell helyettesíteni nála ezzel az "Istennel". Az ezen való fennakadás, vagy tényleg a szöveg nagyon szoros értelmezése, vagy kibúvó. Nos, a lényeg: Az alkoholista akkor válik absztinenssé, tünetmentessé, ha felfedezi magában az alkoholnál nagyobb értéket, amiért élni érdemes. Ehhez többféle segítség is van: pszichiáter, pszichológus, vagy kimondottan erre szakosodott szociális munkás. El kell fogadnia a segítséget, mert egyedül nem fog menni. És neki magának akarnia kell nem inni. Nem biztos, hogy a legjobb megoldás CSAK az AA csoport tagjaival való kapcsolat. Még a gyűlésekre való eljárás sem biztos, hogy teljes megoldást jelent. Itt a csak-on van a hangsúly (bár nagyon sokaknak kielégítő). Megoldás tehát a pozitív gondolkodás kifejlesztése a betegnél. Ezzel együtt kímélni kell a közvetlen hatásoktól (pl. otthon ne legyen alkohol, ne legyen ürügy kocsmába menni). A negatív hatások helyébe pizitívakat kell helyezni (a haverok hozzá való méltatlanságának tudatosítása, neki is tetsző családi programok beiktatása, otthoni nyugodt légkör biztosítása, munkahelyi érdemek elismerése, közös tervezgetés, összehangolt szeretetteljes szexuális kapcsolat, következetes munkamegosztás a családban stb. stb.). És még néhány gondolat arra, hogy miért ne igyon egy cseppet sem az alkoholista. Miért maradjon tünetmentes: Nem iszom, mert nem okoz nagyobb örömet, mint amit más egyébben megtalálhatok. Nem iszom, mert a testem értékesebb, minthogy megmérgezzem. Nem iszom, mert holnap tudni akarom, hogy mint csináltam tegnap. Nem iszom, mert nem tudom megállni, hogy ne igyak többet. Nem iszom, mert az ivás nem természetes emberi viselkedés. Alkohol nélkül is lehet teljes életet élni. Alkohol nélkül boldogabb életet lehet élni, mint vele. Stb. (Koránt sem teljes, csak jelzésértékű a felsorolás.) Bocsánat, hogy hosszúra nyúlt. De ez az én - a mi - véleményünk és gondolataink az általad írottakra. szenvedelybeteg@gmail.com

#103 Benya09 2009. 02. 13. - 16:08:23

Szia! Szükségem lenne egy józan alkoholista segítségére. Az élettársam alkoholista, 3 éve vagyok vele, gyerekünk is van. Kétségbeejtő, és egyre kétségbeejtőbb a helyzetünk. Tavaly sikerült rábeszélni egy 2 hetes bentlakásos kurzusra, ahol ugyanezzel a módszerrel (12 pontos) hatottak rá, némi rövidebb sikerrel. Valami magot mégis elültettek benne, mert ha összeveszünk, esetleg meg is pofoz, elcsendesedik, és hívja az AA ismerősöket, de arra nem hajlandó, hogy eljárjon a gyűlésekre, és a kocsmázást is folytatja, legföljebb kihagy időnként pár hetet. Alapvetően ragaszkodik a piához is, meg a kocsmához is. Vannak kezdődő testi tünetei: remeg a keze egy kicsit és éjjel nehezen alszik el, könnyen fölébred. A testi ereje még megvan, egyéb betegsége nincs. Mit tehetek én? Amit eddig megléptem: sohase hívom föl, soha egy fillért se adok neki, sohase megyek érte, és amennyire csak lehet, elzárkózok a dolgaitól, haverjaitól, de ez nekem se jó. Szeretnék neki segíteni, valahogy. Egyetlen dolog van, amit még nem mertem megtenni, erőszakkal kirakni az utcára, hátha az józanító hatással van rá. A 12 pontos programnak egyébként a második pontjánál akadt el, azon gondolkozott tavaly egy pár hétig, egész kiegyensúlyozottan bírta a szeszmentes időszakot, aztán feladta. Nem hiszi el, hogy van Isten. Sehogy se tudja elképzelni. Köszönöm a segítséget, előre is!

#104 orig 2008. 12. 22. - 00:38:29

Kedves Bogi! Ha kezdetnek tanács lehet, akkor van kettő is: 1/ Soha se adja fel. 2/ Mindig van remény. Tudom, hogy ezek elcsépelt szavaknak tűnnek, de igazak. Remélem, érdemben is tudok / tudunk segíteni Önöknek, ha részletesen ír a helyzetéről (helyzetükről) az alábbi e-mail címre: szenvedelybeteg@gmail.com Azért vagyunk, hogy segítsünk. Azért kérem, hogy e-mailt írjon, hogy ne terheljük ezt a fórumot sűrűbb levélváltással, hosszabb üzenetekkel és személyre szabott problémákkal, amelyek esetleg nem általánosak és másokat nem érintenek.

#105 Bogi821 2008. 12. 21. - 22:54:42

Nem tudom megállni, hogy meg ne kérdezzem, van esetleg tanácsa egy olyan embernek aki rengeteget próbál segíteni alkoholista édesanyjának a függőség leküzdésében, mégsem jár sikerrel......örülök, hogy olvashatok sikerekről, olyan emberekről akik nem adják fel a harcot.

#106 orig 2008. 11. 17. - 22:43:34

Természetesen a lenti e-mail címen bárki sorstársunknak - szakemberekkel megtámogatva - szívesen rendelkezésére állunk. szenvedelybeteg@gmail.com

#107 orig 2008. 11. 13. - 19:19:00

Kedves Jutka! Ide írok egy e-mail címet. Erre írjál légyszíves. Szinte azonnal válaszolok. Mindent megbeszélünk.:) szenvedelybeteg@gmail.com

#108 berecznejutka 2008. 11. 12. - 12:19:21

Esetleg telefonon nem tudna segíteni?

#109 orig 2008. 11. 04. - 23:36:50

Szervusztok! Józan alkoholista férfi vagyok :) . Ez az én legnagyobb örömöm az életben. Voltam a pokol fenekén :( . De így utólag nem bánom. Annak ellenére sem, hogy az "előéletemből" maradandó betegség (cukorbetegség) keletkezett. Annak ellenére sem, hogy egy időre elvesztettem a munkámat, kockára tettem a hivatásomat. Hogy sok embert elmartam magam mellől az italozásom hosszú ideje alatt. Azt sem bánom, hogy sokak szemében azóta is szégyenként jelenik meg az előéletem. Ellentmondásnak látszik, amit leírtam, de igazából nem az. Mert soha nem ismertem volna meg azt a világot és életet, amelybe oly sokan belehaltak, vagy amelyben oly sokan haldokolnak ma is. Nem csak fizikai haldoklásra gondolok, hanem a lélek haldoklására is. Itt mindenki tudja, hogy az alkoholizmus "szenvedély". Ez a szó - nagyon is jellemzően - a szenvedés szóból származik. A kívülálló számára talán ez érthetetlen: Mi az, hogy szenved az alkoholista, a részeg? Hiszen vidám, gondtalan, önelégült a szesztől. Uralkodhat a környezetén, mert - úgy gondolja, hogy - ittas állapotban látja helyesen a világot, ezért nyilván jogosan veri a feleségét és a családját. Jó haveri társaságra tehet szert a kocsmában. Ha pedig zúgivó, akkor önmagával lesz nagyon jóban. Elszáll minden gond. Saját kedvére "dögölhet" az álomvilágban. Mi ez, ha nem a Paradicsom? Ezzel ellentétben a "gyakorló" alkoholista ténylegesen szenved. Testileg legyengül, lelkileg kiég. Semmi más nem fontos számára, mint a szer megszerzése, az utánpótlás biztosítása. Be kell spájzolnia, hiszen ki tudja, hogy reggel be tudja-e szerzeni. Képes-e felkelni, hogy elmenjen érte? Azon kívül mindenki az ellensége: nem értik meg őt. A legfájóbb, hogy a családja sem. Igaz, néha többet iszik a kelleténél, amikor a családnak kell őt összelapátolnia, dehát mikor felébred, még mindig tartó mámorában lelkiismeretfurdalás gyötri. Meg erősen fogy a pénz is. Ennek is ő az oka. Mert mindenekfelett kell a pia. Még akkor is, ha a gyerekek kajájának árát issza el. Tudja, hogy testileg is beteg (az orvos megmondta, hogy bele fog halni), de muszáj inni, mert abba fog belehalni, ha nem ihat. Tudja, hogy el fogja veszíteni az állását. De az sem számít. Semmi sem számít. Inkább meghal. Inkább tönkretesz mindent és mindenkit, de a szenvedélytől nem tud szabadulni. És ez a szenvedés. A két pohár közötti szenvedés, a másnaposságban való szenvedés, a megállni nem tudás szenvedése, mert soha nem elég boldog, tehát még és még inni kell, hogy jól érezze magát. De már nem is az íze miatt, meg mindegy hogy mit (akár arcszeszt, akár metilalkoholt - amitől megvakulhat - is), csak hasson. Csak akkor "boldog", addig a pillanatig, amig felhajtja a pohár pálinkát, vagy bármit, aztán már nem boldog, mert szinte mindjárt jön a következő pohár követelése belülről. Álmatlanság, félelem, elvonási tünetek, gyomorfájás, hányás, hasmenés. Már kezet sem mer fogni senkivel, mert szinte csöpög a kezéből az izzadtság. Vagy nem ülhet kocsiba, vagy ha vállalja a kockázatot, fél a rendőrtől, a belesettől. Mert tudja, hogy részeg, de ezt mások nem értik meg, hogy ez kell. Enélkül nem lehet élni. Tehát voltam a Pokolban. Majdnem meghaltam. Majdnem ráment minden, ami az életben számít és érték. De - hitem szerint, amit abban az időben belefojtottam az alkoholba - Isten segítségével és egy remek szakember támogatásával szinte egyik pillanatról a másikra megváltozott az életem. Képzeljétek: újra tudok örülni az életnek, újra kapcsolatot találtam a családommal, igazi barátaimmal és munkatársaimmal. Bár lentebbről kezdve, de a munkahelyi karrierem sincs már veszélyben. Nincsenek testi tünetek sem (a régi világra emlékeztető cukron kívül). Ha bemegyek a boltba és elhaladok az italos pultok mellett, gondolatban kihúzom magam és megjegyzem - lehet, hogy kicsit elítélendő büszkeséggel -: na, ez a múltam. És nyugodtan továbbmegyek az élet mérgei mellől. Másfél éve egyetlen korty alkoholt sem ittam. Még csak somlói galuskát sem ettem (hátha rummal készítették). Egyrészt azért, mert nem szabad, mert a szervezet emlékezni akar a múltamra, ha én - tudatosan - nem is. De legfőképpen azért, mert NEM AKAROK. Nem azt mondom, hogy néha nem jut eszembe az alkohol megivásának pillanta, de ura vagyok önmagamnak, mert vannak a világon sokkal nagyobb értékek, mint az a rohadt pia. Ezt a rengeteget csak azért írtam le, hogy jelezzem, nem vagyok egy hamvas szűzlány és sokat tapasztaltam. Jelenleg szívesen foglalkozom hozzám hasonló, de még aktív alkoholistákkal. Mert az alkoholisták nem rossz emberek. Sőt, ők szenvednek csak igazán. És a környezetünkben rengeteg ilyen embertársunk van. Úgy érzem, azért kaptam sok éven keresztül az aktív alkoholizmus keresztjét, hogy megérthessek és segíthessek másokat. És én ezt boldogan teszem. Ha tapasztalataimmal és az ezzel kapcsolatos tanulmányaimmal csak egy valakinek is tanácsot adhatok, már nem volt hiába az alkoholista múltam és a tiszta jelenem. Köszönöm, hogy elolvastátok, amit itt - talán összevissza - leírtam.

#110 berecznejutka 2008. 10. 06. - 08:04:02

Sziasztok ! Új "belépő" vagyok, sajnos én is segítségre szorulok. Az elhatározás már megszületett, hogy abbahagyom az ivást, de sajnos újra és újra saját csapdámba esek. Már voltam pszichológusnál, pszichiáternél, de tudom, ők kevesek, ha én nem vagyok elég erős. Van valaki, akinek már sikerült megszabadulnia ettől a súlyos tehertől? A választ előre is köszönöm: jutka

#111 krisztina25 2008. 09. 19. - 20:13:50

sziasztok. van egy 53 éves apám aki minden nap részeg. én már nem lakom vele és testvérem sem. hova vigyem mit csináljak vele mert napról napra rosszabb és egyre többet iszik. kihez forduljak? előre is köszönöm. Szabó Krisztina

#112 petya05 2008. 07. 12. - 21:38:22

sziasztok! nekem az a problémám hogy hogy van egy 19éves báttyám. az lene a kérdésem hogy alkohol függő és sajnos ez kihat a családra is nemtudom mit tudok vele csinálni.Kihez tudok fordulni?mit tudok vele csinálni?

#113 singa 2007. 12. 28. - 22:12:39

sziasztok ! én is szeretnék segítséget kérni. 2 éve minden nap iszom alkoholt.szerencsére(?) kizárólag sört fogyasztok. szeptember óta vagyok házas ,férjem szerint nem vagyok alkoholista (ő nem iszik) de én észrevettem,hogy az vagyok. sör nélkül úgy érzem nem lenne teljes az életem,hangsúlyozom,minden nap iszom.általában 4 üveggel,nemritkán ötöt. engem ez aggaszt,szeertném,ha valaki tudna mondani valami bíztatót. egyedül szerettem volna leszokni de úgy érzem,nem fog menni .:-( előre is köszönöm a tanácsokat.

#114 2006. 11. 10. - 12:06:13

Van kiut és felépülés gyógyszerek nélkülis. az alkoholizmus betegség,de amig a bateg nem látja be addig elutasitó minden segitséggel kapcsolatban.ha már ő maga kéri a segitséget pl. szigetvári kórház addiktológia oszt. nem kerül pénzbe,tb támogatott terápia gyógyszerek nélkül. vagy pesten a félút centrum. legtöbb háziorvos ismeri ezeket tőlük lehet segítséget kérni. én magam felépült alkohol beteg vagyok. szivesen válaszolok személyes kérdésre is.kotlos61@citromail.hu cimre irhatsz.

#115 porszem2 2004. 06. 08. - 17:39:16

Szia Meszli! Az ajánlatod tetszik. Ha ennyire informált vagy akkor légyszi árat is írjál, ha lehet bruttót, mert az MS kalkulátorom pillanatnyilag nem tudom elérni. Köszi.

#116 2003. 08. 16. - 15:37:49

Az alkoholizmus valóban betegség, de van kiút, persze, ha valaki le akar szokni róla. A leszokásnak létezik egy igen kellemes módja is: a fülakupunktúra. Budapesten a Támasz Ambulancuiát (X.Liget u. 10.)lehet megkeresni ezügyben,de vidéken is vannak fülakupunktúrás addiktológusok. Miért kellemes? Mert nem kell gyógyszert szedni, nem jelentkeznek az elvonási tünetek, csökken az alkohol (drog) iránti vágy, és nincs mellékhatása. Természetesen egy 6 hetes kúrát végig kell csinálni, és akarni kell leszokni.

#117 Törölt felhasználó 2003. 07. 18. - 14:19:03

A HáziPatika más témájú klubjaiba írt hozzászólások és a szerkesztőségbne érkező levelek is jelzik, milyen sok ember és család életét teszi tönkre az alkohol. Ugyanakkor erről nem divat beszélni, sokakat a "lelepleződéstől" való félelem visszatart attól is, hogy szakemberhez forduljanak. Beszéljünk róla, hátha segíthetünk vele!!! Alkoholfüggők, társasági ivók, gyógyult alkoholbetegek, absztinensek és családtagjaik írjanak, osszák meg velünk és egymással tapasztalataikat! Válaszoljanak: van-e kiút, van-e gyógyulás? hol lehet segítséget találni? betegség-e az alkoholizmus? Meddig terjedhet a házastárs, a család felelőssége? Feláldozható-e a gyerekek gyerekkora, jövője egy alkoholista szülő miatt? Ha beszélnek róla, könnyebb lesz a teher is, a sorstársak nemcsak erőt, de a megoldáshoz jó ötleteket is adhatnak!


  • 6 Oldal +
  • « Első
  • 4
  • 5
  • 6
  • A téma zárva.

Szponzorált hirdetések

Topik megosztása: