Házipatika fórum: anorexia,bulimia,hashajtó... - Házipatika fórum

Ugrás a tartalomhoz

hirdetés

Szponzorált hirdetések

  • 5 Oldal +
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5

anorexia,bulimia,hashajtó...

#41 lilike05 2010. 05. 05. - 12:08:21

Sziasztok! Én egy 17 éves lány vagyok. Rendszeresen,versenyszerűen sportolok,de évek óta napi problémám az elégedetlenség:jelenleg 172cm és 68kg vagyok..igazából nincs nagy hasam de lábaim és fenekem igen:S ha eddig sportolással nem tudtam lefogyni hogy tudnék?? milyen módszereket ismertek ami fogyáshoz vezet? mivel a sport megkívánja az energiát nagyon koplalni sajnos nemtudok:S már próbáltam és összeestem...:S KÉRLEK ÍRJATOK!!! e-mailem: lili05@citromail.hu UI:refluxos is vagyok,ugyhogy a gyümölcsdiétákat sem tudom csinálni:S

#42 violoncellist 2010. 05. 04. - 23:05:44

Sziasztok! 19 éves vagyok,nem élek valami átlagos életet,sokat tanulok,gyakorlok,mivel zenész vagyok,dolgozom...stb.stb.. Kb. 10 hónapja kezdődött minden,amiről most mesélnék.Futni kezdtem,hogy csinos legyek...58 kg voltam,és kövérnek láttam magam,ez is hülyeség volt,na mindegy... Aztán a futásból diéta lett,aztán éhezés,lassan 48 kiló vagyok...Nehezen bírom tényleg,de nem tudom abbahagyni.A párommal szakítottunk,egyre rosszabb minden ,tényleg ijesztő ez az egész...Mit tegyek?Vagyis tudom,hogy mit kell tenni,csak hogyan?? Üdvözlettel:TKP

#43 benedicta 2010. 05. 01. - 13:08:05

Sziasztok! Az anorexiából is éppen ugyan úgy ki lehet gyógyulni mint más betegségből. Higgyétek el nekem. Én voltam Anorexiás is és Bulimiás. Igaz néha én is gondolkozom, hogy hánytatnom kellene magam. De rájövök mindig arra, hogy nem éri meg. Már csak azért sem, mert nagyon hosszú kórházi időt kellet kórházban töltetnem. Annyit nem ér. Nem kellek fogynotok azért, hogy jól érzetek magatokat!!! Ne akarj megfelelni másoknak csak Magadnak!!!! Zsuzsi Ha valaki akar velem beszélgetni nyugodtan írjon! e-mail.:zsuna16@freemail.hu

#44 michael15 2010. 04. 05. - 12:54:29

Sziasztok! Nehogy elhiggyétek,h nincs kiút, mert igenis van!!Én 3 éve voltam anorexiás,kórházban is töltöttem emiatt 1 nyarat és ma már teljesen a múlté a betegség,semmi tünetem nincs.Ha eszem,soha nincs már bűntudatom és olyan életet élek, mint bárki más.És nagyon boldog vagyok,sok minden helyrerázódott az életemben,amióta meggyógyultam.. Szóval ne adjátok fel,igenis van kiút.Az anorexiásoknak hatalmas az akaraterejük,hiszen csak úgy lehet lefogyni,úgyhogy a gyógyuláshoz is ez kell,higgyétek el!! Én drukkolok nektek,és együtt érzek minden anorexiással!

#45 whitch 2010. 03. 31. - 19:25:10

Sziasztok Én kb 2 éve vagyok anorexiás.Egy nyáriszünet alatt 60-62 kgról fogytam 45 re úgy,hogy semmit nem ettem max 2 hétben 1x egy joghurtot aztán jött a vitaminhiány és begörcsölt a kezem és a lábam.Mozdulni sem bírtam,szörnyű volt. Most 18 éves 158-160 cm és 43-42 kg Psychiáterhez is járok, de álandóan csak a fogyás és a koplálás jár a fejemben.Gyakran szedek hashajtót is.Érdekes,mert valahol tudom,hogy vékony vagyok de még sem akarom tudatosítani magamban. Azon vagyok,hogy újra 39-40 kg legyek de nem tudom leadni a kilókat. Ha valaki tud pár tippet vagy tanácsot adni azt nagyon megköszönném.

#46 jucuss 2010. 03. 25. - 17:09:39

Van msn-ed?:)

#47 kiwy21 2010. 03. 25. - 08:34:10

szia nagyon rosz halani hogy mások is vanak igy rajtam kivül én egy 21 éves lány vagyok és én sem birok fogyni pedig nagyon szeretnék ha viszairsz fogyhatnánk együtt

#48 jucuss 2010. 03. 24. - 22:35:45

Sziasztok! Én egy 16 éves duci lány vagyok.173cm magas és 65 kg vagyok jelenleg. Van h napogik nem eszem de aztán nem birom tovább és bezabálok mindent a hűtőböl...De hánytatni viszont nem tudo magam.Utálom h kövér vagyok, és azt h a körülöttem lévök nem merik megmondani mindig a szemembe hazudnak, azt mondják h nem vagyok túlsúlyos.. Szeretnék minimum 10 kg-ot fogyni de igy képtelen vagyok és már aludni se tudok ,depresszioval kezelnek de nem bírom... Esetleg ha hasonló problémáid vannak írj!.Nagyon örülnék... U.i.:Nem tud nekem valaki egy jó hashajtó nevét? Nagyon megköszönném.

#49 csajszi17 2010. 03. 21. - 15:36:04

Sziasztok! Én egy 17 éves lány vagyok és lehet, hogy sokak számára elég furcsa dolog miatt írok. Velem az a helyzet, hogy én a világon mindennél jöbben szeretnék anorexiás lenni! Az egész azért van,mert kicsi koromban nagyon kövér gyerek voltam,és bár már sokak szerint csinos vagyok,én nem látom annak magamat. Próbálok egészségesen élni,szinte minden nap sportolok de mégis rosszul érzem magam. Már végigcsináltam 1x a 90 napos diétát,amivel sikerült 50 kilóra lefogynom,de azután elkezdtem szedni egy gyógyszert( nem fogamzásgátló) és híztam 5 kilót!,ami elég nagy gond,mivel 159-160 cm vagyok!:'(' Emellett a sors egyéb csúnya dolgokkal is kitolt velem! Próbáltam már nem 1x hányatni is magam,de egyszerűen nem tudok! A koplalál pedig azért nem megy,mert egy pár órán belül annyira lemegy a cukrom,pedig nem vagyok cukorbeteg meg semmi,hogy iszonyatosan rosszul vagyok! De most komolyan,igazságos ez? :@ Azt szeretném, ha 48 kg lehetnék, legalább! Könyörgöm segítsen valaki,aki átérzi a helyzetemet és nem néz hülyének,mert ez engem tényleg nagyon elkeserít! Szívesen látok tippeket anorexiásoktól! írhattok az e-mail címemre is : nettka13@freemail.hu Előre is nagyon szépen köszönöm! :)

#50 baba92 2010. 03. 17. - 14:50:23

Sziasztok! 17 éves vagyok, 174 cm és 66-67 kg, kb 1-2 éve híztam így meg, mióta kapcsolatban élek ( azelőtt 56-57 kg voltam)Eléggé zavar, mert vékonyabban jobban éreztem magam. Most meg....... szinte útálok tükörbe nézni, a baj az alsó testemen van a hasam, fenekem, és a lábaim elég vastagok. Február utolsó hetében kezdtem a fogyókúrát, cukormentesen és lisztmentesen próbálok enni kisebb nagyobb sikerrel. :) És hetene 1-2x futok vagy itthon tornázok. 2 kg-ot fogytam így. Csak azt nem értem hogy nekem életem végéig ilyeneket kell ennem? :S Mert hízásra hajlamos vagyok ez biztos. Régebben olyat csináltam hogy egyszerűen nem ettem! Semmit szinte és mégis volt energiám tök jól éreztem magam vékony voltam, (bár akkor se voltam 100%-osan elégedett magammal) De ez a módszer mostanában nem sikerül :S Szedek fogamzásgátlót, lehet hogy amiatt? De azt tudom hogy én akkor vagyok boldog amikor éhes vagyok , mert tudom h nem hízok... "jajj ezt a sütit de jó hogy nem ettem meg nem megy rá a fenekemre a felesleg." Remélem senki nem néz hülyének de én így látom. Nyáron a strandon is mindenki szép és vékony körülöttem csak ÉN NEM!:(Szóval mostmár megpróbálok visszatérni a koplalásos módszerre. Sok sikerült minden fogyókúrázónak! Kitartás! SZép napot! :)

#51 petrus24 2010. 02. 10. - 20:22:16

15 éves lány vagyok 170cm vok és 58 kg. belekezdtem a FOGYÓKÚRÁBA és sikerült lefogynom,de úgy h 2 hónapig semít sem ettem korházba kerültem gyomorsav túltengésem lett utána pedig reflux betegségem. utánna elkeztem újra enni és 58 kg lettem és nagyon nem szeretek a saját bőrőmbe lenni csúnyának és daginak látom magam hiába a mondja a családom h jó alakom van meg stb én rosszúl érzem magam. kérem valaki segítsen.* :s :s :s :s :(

#52 bettus0325 2010. 02. 04. - 21:27:27

sziasztok! 164cm vagyok és 71 kg! nagyon utálom magam és le akarok fogyni legalább 10 kg-ot! ha valaki tud valami jó módszert vagy csak segítene végigcsinálni, kérem írjon a tobe@freemail.hu-ra és adok egy msn címet! előre is köszi mindenkinek

#53 practicos 2010. 02. 01. - 15:13:13

Sziasztok! És mit gondoltok arról, hogy mi segíthetne rajtatok? Tudniillik, hogy kilábaljatok? Írjatok ezügyben, mert lehet, hogy ezzel is segítetek magatoknak és másoknak is. Tényleg!

#54 distracted 2010. 01. 30. - 18:04:06

Hello! Én 170 cm vagyok és általában 45 kiló. Van hogy több és van hogy kevesebb. Tudom hogy sovány vagyok, és hogy ez már kórosnak számít, de sosem voltam nagy darab, viszont az összes családtagom túlsúlyos és mindíg azzal nyugtatgattak fiatlabb koromban hogy ők is ilyenek voltak kb 14 éves korukig aztán meghíztak. Nem tudom hogy ez befolyásoló tényező e. Hétköznapokon sosem eszem az iskolában kb délutn négyig és inni is csak nagyon ritkán szoktam. Itthon néha bekapok valamit, néha meg rámtör a farkaséhség és akkor... Sok kávét iszom és hétvégén hashajtót is szoktam bevenni hogy az is kijöjjön ami hétközben bement. Rohadt egy érzés hogy folyamatosan azon kattog az agyam hogy mit kéne enni és közben hogy nem lehet mert mivan ha nálam is beindul a hízás. Mióta sokat koplalok a testem elkezdett raktározni amikor csak tud és észrevettem hogy a hasamon meg a csípőmön raktározódik úgyhogy elkezdtem tornázni. Egyébként nem sportolok semmit. A szüleimnek eszébe sem jut az anorexia, csak azt látják hogy én vékony vagyok és keveset eszem. Barátaim már egyáltalán nincsenek és sokszor hallom hogy megszólnak olyanok akik szerintem sokkal rondábbak nálam, ezért nem figyelek rájuk. Az osztályfőnököm is észrevette hogy fogytam de azt hiszi hogy azért mert ideges vagyok azért mert kirekesztett az osztály. Olyan mintha mindenki csak azt látná amit látni akar és a legegyszerűbb senkinek nem jut eszébe. Mindenki csak magával van elfoglalva.

#55 szancsi89 2010. 01. 19. - 16:15:45

sziasztok! Jó lenne, ha valaki tudna valami drasztikus fogyókúrát, kb 10kilónak kéne lemennie..:S mindig vékony voltam, de nemrég felszedtem egy 10-est és most sehogy enm akar lemenni.. 165cm vagyok..és most 65 kilo...:S már nagyon idegesít. :( Köszi előre is..

#56 andrisch 2010. 01. 10. - 19:18:32

Sziasztok! András vagyok! Biztos furcsa, hogy egy fiú ír ide... Nem akarok tanácsokat osztogatni (pedig azt hiszem tudnék), egyszerűen csak azt szeretném elmondani, hogy én megértem az anorexiásokat. Ha látok egy nagyon vékony lányt az utcán, mindig tágra nyílt szemekkel figyelem, (hátha a szemembe néz és rám mosolyog) és hátha beszélgethetnénk. Nekem még az is tetszik, ha magasabb nálam, bár ezt a lányok szerintem nem nagyon fogadják így el. De hát, én ilyen vagyok. A különcök pedig ne szóljanak egy szót sem a másikra! :) Amúgy a külsőm: 173 cm, 56 kg, barna haj már ritkulófélben, kék szem. :) Általában: mosolygós arc. Azért írtam, mert szívesen beszélgetnék anorexiásokkal, és sunyi módon az sem lenne ellenemre, ha később esetleg megismerkednék valakivel, de most még ne szaladjunk ennyire előre! :) 18 - 24 éves korosztály előnyben :) Bevallom, én úgy érzem, hogy csak egy anorexiás lányba tudnék beleszeretni, és azért, mert szerintem az anorexiások más emberek, és olyan lelkük van, mint senki másnak. Ezért vagyok itt. Remélem valaki ír nekem hamarosan. És aki nem ír, annak is azt üzenem: Ne adjátok fel, mert van kiút! e-mail címem: andrisch@citromail.hu msn: foreyeore@yahoo.com Na, szóval, ha van kedved beszélgetni írj! :)

#57 benedicta 2010. 01. 02. - 17:43:44

Szia! Őszintén együtt érzek veled! Én is ezzel problémával küszködöm.

#58 erzsike1965 2009. 09. 01. - 09:56:24

Sziasztok, indul nemsokára egy helyi gyártású műsor a Viasaton, ahol az énképpel és a tested belső elfogadásával foglalkoznak, minden adásban egy hölgy lesz, még lehet jelentkezni a webkukacviasatponthu-n. A honlapjukon találtok infókat, akinek érdekes lehet.

#59 saroltakovacs 2009. 08. 09. - 20:13:06

Sziasztok! Higgyétek el nincs kiút! 35 évesen tudom! Lehet, hogy fizikálisan jobban érzitek magatokat néha, de lelkileg sosem tudtok megszabadulni ettől az érzéstől! Sajnos! Üdv: Saci :(

#60 csokicsaj 2009. 07. 03. - 01:54:58

Sziasztok! Hát nem is tudom hogy is kezdjem... Sok megjegyzést és üzenetet elolvastam ezen az oldalon és ezekből erőt tudtam meríteni,hogy én is eképpen tegyek. Először is szeretném leszögezni,hogy én sem bulimiás,sem anorexiás nem vagyok. Mégis úgy érzem,kezdek elindulni a lejtőn. Kb. 165 cm-es, 62 kg-os gimnazista lány vagyok. Mostanában megkérdezték egy páran,hogy fogyókúrázom-e és ha igen, hagyjam abba,mert elfogyok. Na most én ezt nem így gondolom. Testalkatomat anyai ágról a nagymamámtól örökölhettem. Anyukám felmenői között anyai ágon majdnem mindenki alacsony volt és testes. A nagymamám szintén. Tisztában vagyok azzal,hogy az ember az örökölt testalkata ellen semmit sem tehet. Én mégis azért küzdök hogy megváltozzam. Dagadtnak találom magam, a combomra,a hasamra,a karjaimra,még az ujjaimra is utálattal gondolok. Ha valaki a kezemet nézi,eldugom a táskám alá vagy a zsebeimbe. Nyakam sem valami vékony,s mivel van tokám is,undorral gondolok rá. Sokfajta diétát és fogyókúrát kipróbáltam már,de egyik sem segített,s a legtöbbet nem is bírtam betartani. Végső megoldásnak hát azt tartom,ha nem eszem semmit. Arra gondoltam,ha nem eszem semmit,hát a hasam se lesz nagyobb... Egy ideje azonban ebből a kislányos fellángolásból komoly probléma lett. Mostmár bűntudatot érzek,ha eszem,így azzal bűntetem magam,hogy egy ideig nem eszem,akkor viszont fáj a gyomrom és ez jó ürügy arra hogy ismét "telezabáljam" magam,sajnos erre nem találok más kifejezést. Hogy őszinte legyek,nem tudom,hogy ez most melyik betegséghez tartozik,de azt tudom,hogy változtatnom kell. Soha nem látom magam elég vékonynak,soha nem érzem jól magam a bőrömben. Az érzést,hogy csinos vagyok,már rég nem éreztem. Nemrég amikor egyedül voltam itthon, ebédre megettem egy nagy tányér pörköltet,s utána olyan rosszul éreztem magam,hogy elkezdtem hánytatni magamat. Szörnyű volt,folyt a könnyem,s mégis csinálnom kellett,hogy ne lássam magamat disznónak,kövérnek... A barátaim is azt hajtogatják,hogy ne butáskodjak,semmi baja az alakomnak és hogy túlzásba viszem. Van egy számomra nagyon kedves barátnőm aki modellkedik. Nállam is magasabb és kb. 47-49 kg. Egyáltalán nem éreztetik velem,s ez a lány sem,hogy kövér lennék,mégis amikor ránézek egy képre amin egymás mellett vagyunk,sírhatnékom támad. Nehéz az embernek magát szépnek és vékonynak érezni amikor egy ilyen gyönyörű lány áll mellette. Az ilyen képeket elnézegetve ismét rámjön a "koplalnom kell mert egy kövér disznó vagyok"-mizéria,s ilyenkor a hangulatom is rendkívűl szeszélyes. Egyébként is egy kimondott hangulatember vagyok,vagyis vagy nagyon jó kedvem van,vagy nagyon rossz. A mostani napjaim nagyon rosszul telnek,koplalok,aztán eszem,amit viszont gyötrelmes bűntudat követ. Néha mintha két különböző ember lennék. Egyszer azt mondom magamnak,hogy nem szabad ezt csinálnom,el kell fogadnom magamat olyannak amilyen vagyok,és akkor az emberek is másként fognak látni,elégedettnek,csinosnak. De amikor rámjön ez a depresszió-szerűség,akkor menthetetlennek érzem magam,s arra gondolok,rajtam már csak a koplalás segíthet. Anyukám kétségbe van esve,hogy az én-képem romokban hever,s pszihológushoz akar vinni. Én viszont nem szeretnék pszihológushoz menni,mert úgy érzem az orvos csak kinevetne. Tényleg elindultam volna azon a bizonyos leejtőn? Van még ág,ami segítséget nyújt,amiben megkapaszkodhatom? Nagyon szívesen e-maileznék bárkivel,aki hasonló problémával kűzd,vagy küzdött. e-mail címem a következő: csokibaba93@citromail.hu Üdvüzlettel: csokicsaj :)


  • 5 Oldal +
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • A téma zárva.

Szponzorált hirdetések

Topik megosztása: