Házipatika fórum: Családtagok - Házipatika fórum

Ugrás a tartalomhoz

hirdetés

Szponzorált hirdetések

  • 11 Oldal +
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • Utolsó »

Családtagok

#21 kincseshal 2011. 08. 07. - 20:18:15

Nem hiszem, hogy az évek száma számít, sokkal inkább az alkoholfogyasztás mérétke. De alapvetően az a definíció, hogy önmagának és környezetének árthat ha ne jut hozzá az alakoholhoz...

#22 lalimi 2011. 08. 07. - 19:14:37

szisztok, bocsánat ha kicsit illetlen a kérdés, de szerintetek hány év után 'lesz valakiből' valóban függő?

#23 19590722 2011. 07. 18. - 19:37:01

Szia, Én is új vagyok ezen az oldalon. Most olvasgatom a többiek problémáját, leveleit. Nézd rábeszélni az orvos nem fogja ,csak fel ajánlja a lehetőséget neki az elvonókúrára. Aztán csak ő rajta fog múlni ,hogy él-e vele vagy nem. Igaz ha ő saját akaratából nem akar menni akkor bárkinek az akaratából nem fog leszokni. Mit jelent nálad az ,hogy súlyos beteg,? Az alkoholista mind tagadja hogy ő iszik. Próbálja hazugságokkal tisztára mosni magát, az ön kontroll teljes mértékben hiányt szenved náluk, tehát nincs. Mindenki hibás a környezetében csak ő nem. A fontos az hogy legyen valahonnan italra való, ha már nincs akkor kölcsön kéreget,hazugságokkal leplezi magát. Pécs nagy város. Beszéld rá a párodat menjetek el egy orvoshoz,beszéljetek a problémáról töviről-hegyire őszintén mindent.el. Tudod az én külön élő férjem 2 alkalommal volt elv.kúrán sajnos nem használt a legtöbb idő kb 3 év volt hogy nem ivott most talán lesz 3 alkalom is ,de ekkora a család szét szakadt. Nagyon sajnállak,mert ahogy a soraidból kivettem te még fiatal vagy, ha jól tudom? Én már idősebb vagyok,de még velem él 16 éves lányom és én is szeretnék még élni boldogan mert ezt már nem tudom milyen érzés boldognak lenni, csak az állandó ittas,részeg hazudozós kicsapongó munkanélkülivé váló elméjét megbolondító embert ismerek aki nem törődik semmivel csak az ivászattal. Próbáljátok meg de nehéz harc lesz. Sok sikert nektek!!! :) javascript:return%20false; :) javascript:return%20false;

#24 mahana001 2011. 06. 29. - 14:10:38

Szia Faczibus! Nagyon régen nem jártam ezen a fórumon, teljes mértékben elfoglalt a család és átestem egy nehéz, beteges időszakon. De nagyon érdekelne, most mi van veled és pároddal! Lelkileg stabilnak látlak, persze ami átjön soraidból. Kérlek, tudass magadról! Köszönettel, Anyamaci ( újra regisztráltam). Mi éljük alkohol -és más szenvedély betegség nélküli napjainkat, már régen nem félek a visszaeséstől!

#25 gabimi 2011. 04. 27. - 07:59:38

Sziaztok! Még soha nem voltam ezen az oldalon. Pécsen tudna valaki ajánlani egy jó szakorvost, aki segítene rábeszélni a súlyosan beteg, titokban inni járó és ezt tagadó alkoholistát az elvonóra? Vagy bármilyen módszert szívesen meghallgatok. Köszi

#26 erzso56 2011. 04. 16. - 20:04:24

Sziasztok! Januárban jártam itt, a férjem akkor volt elvonón. Azóta nem iszik. A család hangulata is jóra változott. De: bármennyire mellette voltam és vagyok, amit az alkoholizmusával elvett a gyerekektől és tőlem, nem adhatja vissza. Igyekszem nyugodt légkört biztosítani, ő maga is érzi ezt. Jól érzi magát velünk, nincsenek veszekedések. Reménykedek, hogy letette a poharat végleg. Hasonló sikereket kívánok mindenkinek. Erzso

#27 marythomas 2011. 03. 28. - 10:03:50

Szerintem sajnos nincs.De összefoghatnánk és gyüjthetnénk aláírásokat,hátha mi is elérjük amit az állatbarátok.Én szeretem az állatokat senki ne értsen félre,de milyen dolog,hogy rájuk előbb hoznak ilyen törvényt,hogy meg kell menteni az olyan gazditól aki nem törődik vele? és velünk mi lesz? Mikor hoznak végre olyan törvényt,hogy megvédjék a családokat egy alkoholistától? Miért van jogug választani,hogyha nem akarnak nem mennek elvonóra?...hiszen azt sem tudják mit csinálnak amikor be vannak rúgva!!!Hány embernek kell még tönkre menni idegileg,hogy valaki erre is törvényt hozzon!

#28 ancsimarcsa33 2011. 03. 05. - 20:44:22

Szia Aktucs! Jó ideje nem voltam ezen az oldalon, lefoglal a "családi" életem...... most 3 héttel ezelőtt, kb 8 napon keresztül ivott, aztán 3 hét szünet, és most pont a "lecsó" közepében vagyunk megint.....Én már teljesen kikészülök idegileg ebben........nem is az ivásában, hanem a vitáiban, az igérgetésekben, aztán a megint ivásban, és hogy a végén mindig ugy jön ki, mint ha én lennék a hibás...nem beszélve a félelmről, hogy hogy jön haza éjszaka munka után.......már nem tudom, hogy mit tegyek, ugy érzem teljesen tehetetlen vagyok:((((

#29 Aktucs 2011. 02. 23. - 18:27:33

KJudit! Lehet, hogy a kezének az elengedése hozza meg a győzelmet. Az a baj, hogy túl sokat tettél érte, és nem neki kellett. A játszma része, hogy mindenki segítsen szegény alkoholistának. 1-2 hét alatt senkit nem tudtak kihozni az alkoholizmusból, soha nem is értettem, mi értelme a 3 hetes elvonóknak, csak a fizikai elvonáson van túl a páciens, és eszméletlen alkoholéhség van benne... Az én Párom 1 évig volt bent egy rehabilitációs intézetben, 2 hét után haza akart jönni, minden fifikámat be kellett vetnem, hogy ott maradjon, de megérte. És kellett az 1 év a helyreálláshoz (egyébként nekem is, nem csak neki).

#30 Aktucs 2011. 02. 23. - 18:20:51

Ancsimarcsa! Jól látod, hogy ez valóban probléma. Viszont amíg csak te látod problémának nem tudsz semmit tenni, csak várni. Tudom, mondani könnyű, de a legjobb amit teszel, hogy nem teszel semmit. Figyelmen kívül hagyod, amikor részeg, nem vállalod át a következményeket. (Vagyis, nem takarítasz el utána, másnap, ha kijózanodott tegye meg ő pl.) Ettől akár észbe is kaphat, mert szembesülnie kell saját magával. Ha nem kap észbe, rosszabb lesz, sűrűsödni fognak az ittasságok, majd mindennapossá válnak. És te továbbra sem tehetsz mást, mint megpróbálod őt figyelmen kívül hagyni, hogy érezze, ebben a játszmában nem vagy partner. Fontos, hogy ne fenyegetőzz olyannal, amit nem akarsz, vagy nem tudsz megtenni (ilyen szokott lenni az elhagylak), ha valamilyen lépést kilátásba helyezel, azt tedd is meg. Sajnos ha segíteni akarsz, hagynod kell egy kicsit zuhanni. Vigasztalásképp, aki egyszer már hosszú időre abbahagyta, másodszor hamarabb rá szokott jönni, hogy nem lesz így jó. Kitartást! Metlagel, nem tudod korlátozni a mennyiséget a kocsmárosnál (mondjuk értelme sincs, mert az alkoholista átmegy egy másik kocsmába legfeljebb - ez a módszer akkor sem vált be, amikor saját maga mondta a párom a kocsmárosnak hogy x mennyiségnél ne adjon neki többet.). Annyit tudsz a kocsmárosi figyelmébe ajánlani, hogy te nem fogod kifizetni a számlát. Ezt megteheted, sőt javaslom is.

#31 metlagel 2011. 02. 06. - 08:42:20

Én csak azt szeretném tudni van-e jogom a kocsmárosnak áljt parancsolni az alkohol kiadásában köszi

#32 ancsimarcsa33 2011. 02. 04. - 16:14:45

Sziasztok! Most regisztráltam magamat, végső elkeseredettségemben...sajnos ugyen ebben a cipőben járok, de már úgymond nem látom a fától az erdőt...a párommal pár éve vagyunk együtt, most fél éves a kisfiunk...mikor megismertem is ivott már, együtt elkezdtük az elvonót, és elég sokáig nem is ivott....aztán minden megváltozott...most 2-3 hetenként ugy jön haza hogy ittas, annak ellenére hogy szedi a gyógyszereket.....eleinte még hallgatott rám, most már azt mondja, miért is ne igyak, hiszen más is iszik........eleinte igérgetett, most már azt sem.borzalmas ez az egész. A Kurimay doktor Úr akihez járunk, azt tanácsolta olvassam el az alkoholista játsza cimű rövid kis irást..ezt meg is tettem..nagyon elkeseredtem, mert nagyon magunkra ismertem.. az egész egy nagy körfogás, aminek két szereplője van, az alkoholista, és a társa, ebben az esetben én.Az egész játszma az igéretekről szól, majd újabb megdőlésekről. Az egész addig tart, amig a társ, végső elkeseredettségében, ki nem lép a kapcsolatból. A baj az, néha már magamban sem vagyok biztos..felteszem magamnak a kérdést, tényleg jól látom hogy ez ekkora gond, lehet hogy tényleg nem olyan nagy baj, hogy 2-3 hetente egyszer előfordul hogy iszik.. Ti hogy látjátok, hogy kell az ilyen szituációt lekezelni, mikor részegen jön haza..amit persze sok ember észre sem venne rajta..csak én... rá kell hagyni? mert veszekedni olyankor felesleges vele, ez biztos... csak már idegekkel nem lehet ezt birni. várom a hozzászólásokat! Köszönettel!

#33 faczibus 2011. 01. 14. - 10:33:30

Sziasztok! Amiket írtok tényleg nagyon hasonló dolgok a miénkhez! Az én férjem úgy csinálja, hogy bármennyit is megiszik nem lesz részeg sosem! Neki olyan a szervezete, hogy nem szokott ettől rosszul lenni, nem szokott hányni és nem is mindig látszik a viselkedésén sem. Csak én tudom meg akik még jól ismerik, hogy nagy a baj vele! Hivatásos katona volt és 25 év után tavaly elmehetett nyugdíjba, 40 évesen. Elötte sem vetette meg az alkoholt, de inkább csak sört ivott! Amióta otthon tölti a napjait és unatkozik egyre gyakrabban jár a kocsmába! Ezért nagyon haragszom az államra, mert ezzel gyakorlatilag halálra ítélik a katonákat, hogy 40 évesen nyugdíjjazzák őket, ráadásul az adófizetők pénzéből!Persze tudom nekem örülnöm kellene, de így ebben a helyzetemben sajnos nem tudok! És mivel egyre több időt tölt ott és meghívják minden másra is, már nem csak sört iszik! Ő is éppúgy megváltozott és már nem az az ember, akit én tudok szeretni, vágyom rá, hogy megöleljük egymást őszintén, vágyom rá, hogy megbeszéljük a dolgokat és rendben legyen minden, de nem megy! Én is azt érzem, hogy már nekem kellene pszichológushoz járnom, hogy ezt fel tudjam dolgozni! Mert rámegy a család, én és a gyerekek, és tehetetlen vagyok!Örülök, hogy legalább nektek elmondhatom és sajnálom, hogy ti is benne vagytok ebben, mert nagyon nehéz! Tibor! Neked pedig őszintén gratulálok, hogy megpróbáltad és hogy sikerült is!Talán egyszer leírhatnád a férjemnek, hogyan sikerült?!

#34 faczibus 2011. 01. 14. - 10:12:28

Szia Aktucs! köszönöm a válaszodat, meg fogom nézni!

#35 erzso56 2011. 01. 07. - 10:01:57

Szia Judit! Akár én is írhattam volna a történetet! 24 éves házasok vagyunk, ebből 11 év alkolizmus. A tagadások, az igérgetések, ismét ivászat, minden ugyanaz. 2003-ban 4 és fél hónapra abba hagyta az ivást, aztán ott folytatta, ahol abba hagyta, ekkor már hozzám is gonosz volt. Az évek során nagyon eldurvult a kapcsolatunk. A megpróbáltatások kérgessé tették a lelkemet, nem érzek iránta semmit. Pedig nagyon boldog házasság volt a mienk 13 évig. Aztán jött az italozás a munkahelyen, amit még az utolsó napon is folytattak. S ekkor, -mivel az anyja is, és én is elzavartuk- eldöntötte, hogy elvonóra megy. Most is ott van. Tiszteletben tartom a döntését, de ott motoszkál bennem a visszaesés lehetősége. Több dobása nincs. 11 év alatt minden lehetőséget megkapott. A gyerekei végig nézték az italozását, miközben ő szinte semmit nem érzékelt a gyerekei felnövéséből. Még most bízom a legjobbakban Erzso

#36 kjudit67 2011. 01. 05. - 16:45:05

Sziasztok! Jó hogy rátaláltam erre az oldalra!Én 25 évet éltem a férjem mellett aki minden ígérgetés és a család támogatását élvezve meg számolhatatlan kezelésben vett részt az alkoholizmusa miatt.Még a gyerekeink kicsik voltak,addig én harcoltam egyedül és vívtam meg a szőrnyű csatát az alkoholizmusa ellen!Adott egy ember aki elindult valahonnan-innen:Egy kedves,szeretni tudó,végtelenül dolgos,munkájára és ön magával kapcsolatban is igényes ember.Akinek mindene volt a családja és a tenyerén hordozta a feleségét,engem.A hosszu évek során,mindez meg változott!Hiába a rengeteg harc a küzdelem a mellette állok,mellette állunk a ma már felnőtt gyerekeimmel!Aki vívott már küzdelmes csatát!Az tudja,mennyi erő és hány ember ereje kell ahhoz hogy legalább addig a pontig eljusson az alkoholista ember,hogy felvállaljon egy,egy-két hetes pcihiátriai kezelést!Aztán,mivel a delirium az életveszélyes megvonási tünetek már nem fenyegetnek,Jöhetnek a szokásos ígérgetések! Hát én most ennyi sok-sok küzdelmes év után,ugy döntöttem fájo szívvel,és őrűlt lelki ismeret furdalással elengedem a kezét!Mert ugy érzem,nem tudja megbecsülni amit eddig kapott tőlünk a családjátol!Szenvedek!Azért is legfőképp mert a hivatásommal jár,hogy segítek az embereken.És szívemből választottam ezt a hivatást!Lehet,hogy én előbb,jutok majd el a pchihiátriai osztályos kezelésre mint ő?Mindenesetre még mindíg szeretném vissza kapni azt az embert akit egykor régen meg ismertem és bele szerettem!ŐT várnám vissza!és nem ezt az embert!

#37 erzso56 2011. 01. 01. - 19:49:35

Sziasztok! Szia Marythomas! Nagyon durva-erőszakosra fordultak a dolgok. De hiába egyeztünk meg, hogy elköltözik, nem mozdult. És folyamatosan arról faggatott, hogy én mit akarok. Pedig érthetően, világosan elmondtam. Ezt Neked, marythomas nem kell magyarázni. Megegyezünk valamiben, de valójában ő nem akarja, így istentudja hányszor rákérdez. S időközben arra is képes, hogy pár napig ne igyon, csak azt hallja amit ő szeretne. Maradni, s folytatni az idegölő mindennapokat. Persze észrevettem , hogy titokban iszik, azt sejtettem, hogy éjszaka az alsóépületben elrejtett italt issza. Mivel, addig már eljutottunk, hogy külön szobába aludtunk, azt hitte nem veszem észre. De nagyon vigyázott, hogy úgy tudjam, nem iszik. Aztán 22-n ismét totál részegen jött haza, egyszerüen kizavartam az udvarról, az anyja szintén elzavarta. Hajnalban telefonált, hogy döntött, elvonóra megy. 28-n vonult be, azóta ott van. Ő maga döntött így, de kényszerűség van a dologban. Szerintem érezte, hogy valamit lépnie kell, így az elvonót választotta. Megpróbálja, ennyi! Húzza az időt, s közben ezzel a döntésével még elismerést is kivívott magának. Mindenesetre remekül érzem magamat nélküle, két hét nyugalom. üdv erzso

#38 marythomas 2010. 12. 28. - 10:09:30

Sziasztok! Gondolom mindannyian sejtitek,hogy indulatból írtam,teljesen ki voltam készülve.Nem szúrtam le,még él.Volt egy probálkozása,a neten árult kudzu gyógyszert kezdte el szedni ,48 napig nem ivott....már kezdtem reménykedni...de aztán minden kezdődött elölről.Köszönöm,hogy vigasztaltok,de megkérem azokat akik leszokási tanácsokat adnak tartsák meg maguknak,mert ha igazi alkoholistával éltek,élnek együtt akkor nagyon jól tudják,hogy az nem úgy müködik,hogy megfogjuk a kezét és elvisszük a rendelésre....NEM AKAR SEMMI ILYET! ..és amíg ő nem akarja én írhatok le akármilyen címet és telefonszámot! A piálása miatt teljesen csődbe mentünk,nincs pénzünk semmire,a számlákat is alig tudom fizetni,de őt semmi nem érdekli csak legyen cigi és pia.Nem tudom meddig bírom még!Sajnos nincs hova mennünk,mert már rég elhagytam volna.Erzso! Gratulálok,hogy ennyi év után döntésre jutottál,legalább neked sikerüljön!Még jelentkezem.Mindannyiotoknak kívánok egy Nagyon ÚJ, és Boldogabb Esztendőt! Üdv.

#39 erzso56 2010. 11. 10. - 13:04:22

Sziasztok! marythomas! Jaj, kedves! a férjed által megivott alkohol Neked és családodnak többet ártott mint neki. Régebben, elég indulatosan írtam már arról, hogy én hogy látom az alkoholista viselkedését. Semmi új nincs benne, mindnyájan ugyanazt éljük át. Hasonlóan érzek én is mint Te: igen, meg tudnám ölni!! Azt a szörnyű érzést, amikor meglátom, hogy ismét(és milliószor is ismét) részeg, azt nagyon nehéz kordában tartani. Hiszen megannyi ígéret után részegedik le. A csalódás, a tehetetlenség érzése. A gyerekeink már felnőttek, egy van itthon a négyből, de az egész gyerekkorukat elitta. Nem tudom meddig bírom, de ha részeg mostmár kizárom, nehogy kárt tegyek benne, egyre kevésbé vagyok képes uralkodni a határtalan gyűlöletemen. Van hol aludnia, nem kell sajnáni. Minden egyes alkalommal fogadkozik, több mint tíz évig reménykedtem, hogy sikerül. Aztán rájöttem, hogy már akkor is hazugság volt, amikor kimondta. Több mint tíz éve a reménykedésemet használta ki, tudta, hogy ezzel remekül lehet húzni az időt. Hiszen mi a sz@rt kezdene egyedül? Cselédre szüksége van, egy lusta semmirevaló alkoholistának. Azzal külön fel dühítenek, amikor megkérdezik, hogy "és miért iszik?" Én tudjam, amikor ő sem tudja, csak vedel és vedel!!!!!. Tőlünk, nem ivóktól, mikor kérdezik meg, hogy mi miért nem iszunk, és hogy bírjuk az alkoholista mellett????? Itt éppenséggel elmondhatjuk a nyűgünket, de a társadalom az alkoholista hozzátartozóit nagyívben leszarja. Zabálhatjuk az antidepresszáns gyogyikat, ha marad gyógyszerre egyáltalán. Tudjuk, hogy lenne segítség, de köszönik nem kérnek belőle, hiszen inni akarnak. Rajtunk nem múlik semmi, kizárólag az ő döntésük , hogy akarnak-e segítséget, vagy nem. Így aztán szenvedések közepette meg várjuk, amíg a sírba isszák magukat. Sajnos nagyon sokáig tart. Tibor! Szlovákiából! Tiszta szívemből gratulálok Neked. Elismerted az alkoholizmusodat és tettél ellene. Bízzunk benne, hogy egy életre szól. Minden jót és sikereket kívánok Neked.

#40 Aktucs 2010. 11. 08. - 16:05:39

Faczibus, szia! Nézzétek meg ezt: www.emberbarat.hu A férjemnek itt segítettek. Eleinte, amíg még nem állt készen az elvonóra, ambulánsan, utóbb pedig befeküdt. Mi nagyon sokat köszönhetünk nekik, párom 2 és fél éve tiszta. Játékszenvedéllyel is foglalkoznak, és nem "csak" elvonják a szerektől, hanem teljesen rehabilitálják. De amíg rá nem szánja magát legyél nagyon kemény, és ne legyél hajlandó foglalkozni vele. Viszont ha elszánja magát a kezelésre, állj mellett, úgy jó esélyeitek vannak. Csütörtökönként van betegfelvétel.


  • 11 Oldal +
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • Utolsó »
  • A téma zárva.

Szponzorált hirdetések

Topik megosztása: