Házipatika fórum: Családtagok - Házipatika fórum

Ugrás a tartalomhoz

hirdetés

Szponzorált hirdetések

  • 11 Oldal +
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • Utolsó »

Családtagok

#41 orion172 2010. 11. 01. - 17:20:23

tiszteletem.ne haragudj,hogy csak így írok neked.a nevem tibor,Szlovákiában élek.Dunaszerdahelyen.KEZELT ALKOHOLISTA VAGYOK.2003 márciusában ,közel 10 év aktív ivás után kezelésnek vetettem magam alá.AZÓTA TISZTA VAGYOK. le tettem a poharat.EGYETÉRTEK VELED.egy alkoholista,míg TÖNKRE NEM TESZ MAGA KÖRÜL mindent,addig NEM VÁLTOZIK MEG.sokszor még akkor sem.csak ígérget,megállás nélkül.közben,sokan terror alatt tartják környezetüket.míg csak le nem csúszik teljesen,addig nem gondolkodik.csak vedel.önzően.NEM HAJLANDÓ BEISMERNI,HOGY EGY ALKOHOLISTA.kifogásokat keres,rombol.ártatlanok szenvedése nem érdekli.csak a pia.ÉN IS EZT MŰVELTEM.kirúgtak munkából,nem egyszer...2003 januárjában részegen ki akartam magam nyírni.ez térített észhez.a tanácsom.....CSAK A RADIKÁLIS MEGOLDÁS SEGÍT.tudom,könnyű ezt mondani.HADD SZENVEDJEN.ismerje meg a POKLOT Ő IS.a szép szavak nem érnek semmit sem.MÍG NEM ISMERI MEG az igazi szenvedést,nem változik meg.mert egy alkoholista ilyen.ne haragudj,hogy írtam,hisz azt sem tudod,ki vagyok.gondolhatod,hogy hazudok,hogy csak teszem az eszem.nem.egy KEZELT ALKOHOLISTA vagyok,semmi más...Tisztelettel tibor,Szlovákiából.

#42 marythomas 2010. 10. 29. - 19:21:50

SZIASZTOK! AZT HISZEM ITT MINDANNYIAN RÁBASZTUNK,HA SZABAD ÍGY FOGALMAZNOM! HÁT NEM VESSZÜK ÉSZRE,HOGY EZEK SOSEM FOGNAK MEGVÁLTOZNI????MINDEN CSAK IGÉRGETÉS!MÁR ÉN IS OTT TARTOK,HOGY TEHETETLENSÉGEMBEN TÖRÖK-ZÚZOK,DE MEDDIG MEHET ÍGY???,A MÁJ ÉRTÉK:1179!!!!!SIMÁN MÁJZSUGOR,DE MÁR SEMMI NEM ÉRDEKEL,CSAK LEGYEN VÉGE VALAHOGY AZ EGÉSZNEK.EGY PHSZIHOLÓGUSRA VAN SZÜKSÉGEM MERT MÁR NEM BÍROM A MINDENNAPI VITÁIT,MIÉRT KELL NYOLC EMBERNEK RETTEGNIE MIATTA????MINDEN PILLANATBAN SÍRNI TUDNÉK ÚGY KIKÉSZÜLTEM,KI VANNAK AZ IDEGEIM.EGYRE GYAKRABBAN ÉRZEM AZT,HOGY BELESZÚROM A NAGYKÉST.NEM AKAROK TOVÁBB,RETTEGNI ÉS FÉLNI MINDEN ESTE,HOGY MOST MI LESZ.NEM BÍROM!ÉRTITEK???

#43 faczibus 2010. 10. 05. - 13:30:49

Szia Anyamaci! Hagytam egy kis szünetet, de itt vagyok és basszus annyira meglepődtem azokon, amit írtál! Írom, hogy miért!: Bebűnözött! 1 hétig bírta és egy napon arra mentem haza, hogy keresztbe álltak a szemei, amikor rámnézett. Szedte a gyógyszert, amit felírt neki a belgyógyász (andaxin) és erre ivott rá! Hát mint egy kábszeres... Jó nagyot estem (-tünk) az ezer méteres hegycsúcs tetejéről! Megcsúszott és magával rántott engem is! Elméletben fel voltam erre készülve, de gyakorlatban olyan idegállapotba kerültem, hogy törtem-zúztam a lakásban az 5 éves kislányunk elött, mert nem tudtam uralkodni magamon! Összepakoltam a gyerekeket és bebizonyítottam neki, hogy valóra tudom váltani a fenyegetéseimet, elmentem a szüleimhez! Iszonyú botrány kerekedett, mert megtudta a testvére az anyukája és mindenki a családban, hogy mit tett...mert persze eddig én nem tálaltam ki senkinek! Másnap hazamentünk és józanul megbeszéltük az egészet.... tudom hiába várok tőle racionális dolgokat.... Bejöttem a mh.re és belementem egy kis ügyességgel a póker egyenlegébe és megláttam,egyrészt, hogy aznap este is játszott, másrészt, hogy mennyi pénzt bukott el! Nagyon sokat... Kitiltottam a játékból!!! Játszani nem tud és most nem is iszik! Vártam hogy a pszichiáternél majd történik valami, nem történt! Bementem vele, ő elmondott mindent és kérte az orvost, hogy segítsen rajta, ő segített felírt neki az andaxin mellé még két másik ilyen antidepresszánst és kész, elvonóról még csak szó sem esett... Lehet, hogy így is megtud gyógyulni vagy hülye volt az orvos? Már nem tudom mit gondoljak! Mindenesetre, a máj értékei nem jók, ezért kértem, hogy próbáljuk meg úgy, hogy nem veszi be azokat a gyógyszereket... Keresünk ott a közelben csoportot,vagy pszichológust, ahol kibeszélheti a problémáját. És feltételezem, ha megint elkezd dolgozni, akkor nem lesz sok ideje, hogy iváson gondolkozzon. 1 hete volt mindez és nem csábult el újból, és érezhető ilyenkor, hogy a gyerekek is megnyugszanak.Neki is más a hozzállása... Én férjem is 40 éves múlt és a cigiről leszokást is fontolgatja.. De jó lenne, ha már ott tartanánk ahol ti és boldog család lehetnénk! Minden jót nektek! Üdv: Faczibus

#44 anyamaci69 2010. 09. 21. - 12:50:22

Kedves Faczibus! Annyira örültem, hogy jelentkeztél, különösen ami hírt írtál! Valóban hatalmas erő kell ahhoz, hogy valaki bevallja, TUDJA magáról, hogy : igen, beteg vagyok, egyedül nem fog menni. Hidd el, átérzem ezt a boldogságot, mintha ezer méteres hegycsúcsra értetek volna! És ha párod esetleg bebűnöz, míg a pszichiátriára nem ér, ne keseredj el, azt már bűntudattal teszi, lassan szembesül az alkohol fátylán túli életetekről. Akkor pedig a lelkiismerete elől menekülhet vissza a megszokott kábulatába. Tehát jól érzed, hosszú folyamat. Az italra kell haragudni, nem az emberre. Meglepően következetes vagy, gratula! Ja: a volt alkoholisták imádják a csokit! A férjem, de hasonlóan mások, édesség-függők. Az agya kívánja a "drogo", kínálgasd csokival, sütivel. Az édes íz valahogy blokkolja a drog utáni vágyat. Ezt egy orvos jobban eltudná mondani, miért, de így van. Leveled olvasva nagyon jó napom lett. Mi rendben vagyunk, nagyobbik fiam Pesten egyetemen van, tőlünk 220km. Férjem fontolgatja, hogy leszokik a cigiről, alig kap levegőt. És még 41 éves.... Tudod, nagyon nehezen élünk anyagilag, az egyetem eddig kész vagyon volt, de a férjem mégse ideges, mert a Pokol nem itt kezdődik. És átéltük, amikor a pénz nem volt semmi, mert életünk se volt. Örülünk, hogy 5 gyerköcünk egészséges, tanul és állandóan röhögnek...... Köszönöm, hogy írtál!!!!! Vigyázz magatokra, gondolni fogok Rád és családodra!!!!! Marika

#45 faczibus 2010. 09. 21. - 11:21:41

Szia Anyamaci! Azért írok, mert vannak pozitív fejlemények, bár tudom, hogy ez még édes kevés a gyógyuláshoz, de legalább történt valami! Kézenfogtam az én drága férjemet és elvittem egy belgyógyászhoz, ahol bevallotta bűneit. Csináltak neki vérképet(még várjuk az eredményt) és kapott beutalót pszichiátriára! Addig is andaxint írtak fel neki, amire nem szabad inni. Most nem iszik egy hete szedi a gyógyszert és talán már a gép elé sem ül, bízom benne, de hát a nap nagy részében nem vagyok otthon... Látom rajta, hogy nagyon nehéz, nem találja a helyét, de ilyenkor igyekszem neki valami feladatot találni. Jaj kérlek szoríts, hogy minél tovább bírja alkohol nélkül., mert így egész más a család hangulata. Már ki tudja mondani, hogy alkoholista és szenvedélybeteg és gyógyulni akar...Az ördög pedig elnyomás alá került. Mit szólsz? Jövőhéten megy a pszichiátriára és elkezdődik a gyógyulása, amitől én nagyon boldog vagyok, pedig tudom, hogy évekig is eltarthat. De nem baj a szeretet mindent legyőz!!!! Ti jól vagytok???

#46 anyamaci69 2010. 08. 19. - 20:12:42

Szia Faczibus! Megint vagyok, kivételesen most napokig " emésztettem soraid.....Te és párod valóban csodálatosan összeilletek, ahogy írtad, egyetlen szóval sem bántottad vagy említetted volna marasztalóan, noha betegsége okot szolgáltatna rá. Semmi magyarázható indíttatása párodnak. Tudod, eszembe jutott amit a pszichiáterem mondott a pánik betegségről ( már rendben vagyok! ) : mélyen a tudat legalsó zugában feszültség, érzelmi zavar vagy feldolgozatlan trauma torkoll pánik betegségbe. Alapjában dühös is ritkán vagyok, pedig ami a mindennapi életünket illeti, csöppet sem csendes, nyugodt. Gyerekeim: 21 fiú, 19 fiú, 18 ikerlányok, 8 lány : állandó nevetés, csacsogás, egyfolytában esznek, képesek főzni. Az egyetemista srácom tanul ilyenkor is. Én meg dolgozom, főzők, ápolom családom lelkét: soha itthon hangos vita. De mégis pánikos voltam, akaratomtól független rohamokkal. Nem értettem, miért. Hiszen én ezt az életet akartam, sok gyereket, igazán boldognak érzem magam. Pánik és szenvedély - talán egy tőröl fakad? Eltemetettnek vélt és tudattalan terheltség, tagadás, feszültség.....Nem vagyok pszichológus, ezen gondolkodtam. Férjed házasságotok előtti élete, múltja talán olyan nyomot hagyott benne, aminek most elszenvedői vagytok. Nem okozói. És beszélni sem tud róla, azt hiszi, nincs miről. Vagy hogy kiheverte, pedig mégsem...... Butaság amit írtam? Mióta küzd ezzel a betegséggel? üdvözlettel búcsúzom: Anyamaci

#47 faczibus 2010. 08. 16. - 13:01:03

Szia Anyamaci! Azért nem csak az én érdemem, ő is segített ebben.... Nagyon kevesen képesek arra, hogy más gyerekét így szeressék, mint ő az enyémet. Tényleg mindig mindenki mondta, hogy le a kalappal elötte! Többek között ezért is mentem hozzá feleségül, mert jobb pótapát nem is kívánhattam volna, a fiamnak! És ezt nem csak én mondom, hanem ami nagyon fontos:, hogy a fiamnak is ez a véleménye.... Csak, hát jött ez a póker meg az egyre több sör (lejtő) és én pedig a lejtő tetején állva próbálom visszahúzni., és az az érdekes, hogy ilyen helyzetben másnak egyre csak fogyna az ereje, én valahogy egyre erősebbnek érzem magam! Azért nem értem ezeket a függőségeket, mert én is szoktam inni, ha elmegyek valahova, de nagyon ritkán. Én is pókereztem már(nem pénzben) és tényleg nagyon jó játék, még a tv-ben is megnézem, de sosem süllyednék odáig, hogy az írányítson engem. Pedig nekem is lett volna sokszor okom arra, hogy valamiben örömet keressek, de mindig tudtam józan ésszel gondolkodni. Általában tudtam, hogy hol van az a bizonyos határ, amit nem szabad túllépnem! (Amióta meg gyerekeim vannak pláne tudom). Úgy látszik belőle hiányzik ez a képesség, ez a betegsége lényege. Elfog menni orvoshoz, mert bízom benne, hogy lesz olyan ügyes.értünk és önmagáért! Köszi a regényt!!! Neketek is jó egészséget! Üdv: Faczibus

#48 anyamaci69 2010. 08. 13. - 19:12:14

Szia Faczibus! Valóban nem egyszerű lehetett a családot összehangolni, s gondolom főként a Te érdemed.A lényeg, hogy kiérzem a leveleidből, erős és céltudatos nő és anya vagy. Csodálom, hogy lelkileg ennyire stabil bírsz maradni! Örülök, hogy megismerhettelek! Már délelőtt olvastam soraid, azóta gondolkodom kérdéseiden:miért jó neki az önpusztítás? Akiket ismertem, még a férjem is, belecsúszott.....Néha 1ü. finom bor, aztán egyre sűrűbben. Barátokkal felszabadult italozások. Pár év, beteg lett, az agyi kémiát a ital irányította. Persze, későn vettem észre, nem értettem mi történik.....Ő játékgépezett, éjszakákon át, elvesztette időérzékét, fizetését. Nem tudott volna okot mondani, miért! Lejtő. A szerelem tudományos magyarázata is biokémia. Szerintem az alkohol, de más szenvedélybetegség is.S némi hajlam, mert pl. én még Lottózni se szoktam, a kártyalapokat nem ismerem, soha se érdekelt. Férjemet fiatalon lázba hozta a póker, munkatársaival közösen totózott. Egyszer kipróbáltam a csilli-villi játékgépet, megakartam érteni, ebben mi a bűvölet. Reménytelenül anti-játékos maradtam. És az alkoholistának sajnos egy idő után nem öröm inni, hanem kényszer, követeli az agya, másként lelkileg szétesik, depresszióssá válik.És testileg fájnak az izmai, remeg, gyenge, hányinger kínozza.Egy pici pohár ital, segít.Persze feltámad a kisördög és nincs megállás.... Meg kell értetni vele, egyedül senkinek se sikerült változtatnia, hogy az alkohol irányítja, minden döntését, érzéseit! Te és gyerekeid azt a régi embert akarjátok, arra van szükségetek! Mindíg az első lépés a nehéz. Búcsúzom kisregényemmel. Azért írj, bármi történik veletek! Jó egészséget Neked és családodnak! Anyamaci

#49 faczibus 2010. 08. 12. - 16:31:17

Szia Anyamaci! Akkor jó, mert a ti példátok bizonyítja, hogy nem reménytelen, amit szeretnék megvalósítani! De persze tudom, hogy minden ember más, és azt is, hogy nem lesz könnyű dolgom. Vannak gyerekeink igen: nekem egy 14 éves fiam, neki egy 15 éves fia, előző házasságainkból és van egy közös 5 éves kislányunk. A gyerekek miatt régen voltak vitáink, de már nincsenek és a gyerekek annyira aranyosak és annyira szeretik egymást. Szerintem ez nagyon ritka, ahogy az én fiam szereti a nevelőapját és ahogy az ő fia szeret engem, mint mostohaanyját. Jóban vagyunk az ő volt feleségével és az én volt férjemmel és mindent meg tudunk velük beszélni, ami a gyerekekkel kapcsolatos ez is ritka! Nem szenvedünk hiányt semmiben és egy boldog család lehetnénk, ha nem lenne ez a kártya meg az ivás., tényleg nem tudom, hogy miért jó neki így??? Miért keresi más dolgokban az örömöt és nem a családjában? Üdv: Faczibus

#50 anyamaci69 2010. 08. 04. - 15:48:25

Kedves Facibus! Kérdésedre válaszolva: együtt vagyunk, csendesen éldegélünk.Dolgozik, itthon segít, támaszom mindenben.22 éves házasok vagyunk. És miután letette az italt, született meg 5. gyermekünk. Emberileg is más lett, mikor Dömösről haza jött, ismerkedtünk egymással hónapokig. A 11 év alkoholmentes évben volt megbicsaklás, egyszer egy régi barát alkoholmentes sör helyett alkoholossal kínálta......Miután kijózanodott, már mondta is, hogy üdítőn kívül semmit se iszik. Különös az emberek hozzáállása ehhez: ha visszautasítják a kínált italt, megsértődnek. Az alkohol beteget pedig elítélik..... Sokat sírtam, míg idáig sikerült eljutnunk. De megérte! Sokat nevetünk, anyagilag ellát egy héttagú családot, most büszke, hogy egyetemre jár a nagyobbik fiunk. A problémákat kezeli, hatalmas lelki fejlődésen ment át. A régi borús időket nem emlegetjük, lezártuk, mert akkor az alkohol irányította, nem ő volt.......Ja: itthon senki se iszik, még ünnepkor sem. Facibus! Örülök, hogy valamit segítettem. Vigyázz magadra! Nektek van gyereketek? Írj, amikor jól esik, ha panasz is, vagy egyedül érzed magad. Ezen a fórumon azért vagyunk, közös cipőben járunk. Üdv: Anyamaci

#51 faczibus 2010. 08. 04. - 10:42:55

Szia Anyamaci! Nagyon kedves vagy, hogy írtál és hogy ilyeneket írtál, mert szükségem volt már egy kis bíztatásra, amit nagyon köszönök, már ezzel is nagyon sokat segítettél! Csak azt nem írtad le, hogy most mi van a férjeddel? együtt maradtatok? teljesen leszokott az alkoholról? Üdv: Faczibus

#52 anyamaci69 2010. 07. 30. - 10:55:07

Szia Faczibus! Nem érzem magam okosnak, tanácsot sem tudok igazán adni, csupán véleményem írom le.Nos, Önmagad elemezgetése, hogy része voltál férjed kialakult betegségében, szerintem nem helytálló, a nő-anya mindíg elfogadóbb, gyengédebb, kiszolgálóbb, mert ez természetes. Én is ilyen vagyok. Nincs önbizalmad! Mindenkinek szabad akarata van, Te miért nem estél a szenvedélyek rabságába? Lett volna miért. Amikor az én férjem ivott, én is attól függtem, félelemmel. Milyen hangulatba jön haza, mert ha töményet ivott, agresszív volt, de a bortól aludt. És egy ittas emberrel nem lehet beszélni, irreális. Hallgatni, várni józanodását, persze akkor se figyel, mert már az alkohol hiánya befolyásolja. Mindez kémiai reakció, tiszta biológia. Az első lépés a gyógyulás felé, hogy beismerje betegségét. Addig kibúvók, hitegetések, fogadkozások: nincs baj, majd egyedül leteszi a poharat. Aminek semmi esélye. Te ismered a párod, nincs recept, hogyan vedd rá a gyógyulásra.Talán ha először te kérdeznél meg egy szakembert.....Sok városban van Anonim Alkoholisták egyesülete. Az én férjem akkor látta be, hogy beteg, amikor delíriumos állapotban kórházba került.Akkor ijjedt meg. Aztán önmagától, hogy . normális cselekvésre képtelenné tette magát. Akkor kezdődött a gyógyulása. És ne vádold magad! Ő is érezni fogja, csak ront a helyzeteteken! Remélem, tudtam hasznosat írni számodra! És nagyon becsüllek kitartásodért, hogy mellette akarsz maradni, hatalmas erőd van! Üdvözlettel: anyamaci

#53 faczibus 2010. 07. 28. - 18:15:49

Sziasztok fórumozók! Most találtam rátok, akik hasonló problémával küzdenek mint én. Szomorúan látom, hogy ilyen sokan vagyunk! Az én férjem is (napi 4-6 sörrel) alkoholista és egy pár hónapja pókerező szenvedélybeteg is. Szeretnék neki segíteni, hogy kigyógyuljon ezekből, ezért először természetesen önvizsgálatot tartottam, és nagyon is igaza van annak, aki azt mondja, hogy azzal is bajok vannak, aki ezt tűri! Igen! úgy hívják, hogy társfüggőség! (Aminek oka gyerekkorunkban ill.Apánkhoz füződő kapcsolatunkban keresendő). És, ha egyszer ezt mi a feleségek bevalljuk magunknak és próbálunk ezen változtatni, akkor ők is változni fognak! Nehéz, nagyon nehéz! Én sem választanám rögtön a válást, főleg, ha már gyerekek is vannak. Nekem ő a második férjem, (az elsőtől nem az alkohol miatt váltam el!) Mai fejjemmel már úgy gondolom, hogy nem szabad elválni, ha csak 10% esély is van arra, hogy meg lehet menteni a családot! Én már tudom, hogy azért, mert Apám egy állandóan elégedetlen ember volt. Velünk a gyerekeivel csakúgy, mint Anyánkkal elhitette, hogy mi nők nem vagyunk jók semmire, csak arra, hogy háztartást vezessünk és gyerekeket szüljünk. Éppen emiatt a kapcsolataim kicsit furcsán alakultak. Felismertem, hogy én tartom benne ebben a szerepben, mert nincs önbecsülésem, és én választottam ezt a tőle való függőséget.(mert ezt a "család mintát" láttam otthon) Azon kaptam magam, hogy már a hangulatom is attól függ, hogy neki milyen a hangulata, hogy ő mennyit ivott, hogy nyert e a pókeren vagy nem? És mindig az járt a fejemben, hogy majd én segítek rajta, majd én megmentem, miközben ezzel tettem még betegebbé. Nála egyébként az Apukája halálával kezdődött az ivás, aki 42 évesen ugyanilyen életmódba halt bele. A férjem 40 évesen lett most a napokban nyugdíjas, mert olyan cégnél dolgozott, ahol 25 év után elmehetett., és attól félek most jön az igazi lejtő..., amin ha elindul lefelé nem lesz megállás. Rá kell vennem, hogy elmenjen orvoshoz! Légyszi adjatok ötletet hogyan? Rá kell vennem, hogy menjen el

#54 bucika623 2010. 07. 17. - 07:06:14

Szia! Bocsáss meg,de nem értem az alábbi gondolatodat: "Ahogy leveledből olvasom, nem a te párod beteg." Kérlek privát üziben fejtsd már ki légyszi konkrétabban,mit is gondolsz ez alatt. Üdv: JUDIT

#55 anyamaci69 2010. 07. 15. - 19:23:18

Szia Jutka! Ahogy leveledből olvasom, nem a te párod beteg. Nos, tapasztalatom szerint a csendes ivó, aki mámorában jámbor marad, nehezebb eset, könnyebb felmentést ill, kifogásokat találnia. Több olyan ismerősöm volt, aki úgy érezte, jár neki az ital. Tudod, akik férjem ivó-cimborái voltak, 40-50 évesek, most mind halott.Csendes ivók, elégedettek. Voltak.... Hát igen, az első pici lépés a legnehezebb, kitartást kívánok, maradjon meg szereteted, türelmed. És ne hagyd, hogy felőröljön ez a küzdelem, magadra is gondolj! Az élet szép, bár néha göröngyös. És az a szeretet tezi értelmessé, amit mi, családtagok érzünk a másik,a beteg iránt. Marika

#56 bucika623 2010. 07. 14. - 22:57:00

Marika! Köszönöm megtisztelő válaszod. Tudom,hogy párokat is fogadnak,én készen állok arra,hogy elkísérjem és vele legyek a nehéz időszakokban,de sajnos még nem tudtam elérni a családjával együtt sem,hogy gyógyulni akarjon,vagyis csak részlegesen, ha arra a pontra érünk,hogy most gyerünk,akkor viszakozik. :( Még tologatja a kezelést,pedig tiszta pillanataiban tudja és mondja is,hogy gyógyulni szeretne. Ha orvosi zárót kapott,akkor be lehet utaltatni,csak jó lenne tudni ki írhatja meg. Na mindegy, ennek is utána érdeklődök,vagy felhívom Dömöst. Köszönöm a bíztatást.Ha lesz fejlemény,jelentkezem. JUDIT

#57 anyamaci69 2010. 07. 14. - 22:15:09

Jutka! Férjem is változni akart, józanul szenvedett attól, amivé süllyedt. Kértem, külső segítséget keressünk, így volt több alkalommal kórházban, hiába.Utálta a függőségét, de alkohol nélkül mát gondolkodni se volt képes. Véletlenül, munka kapcsolatba kerültünk Jenei Zoltán református lelkésszel, aki csodálatos hatással bírt férjemre. Egy zárt ajtó mögötti beszélgetés után, amiből én kimaradtam, a tiszteletes úr már időpontot is kért férjemnek. Akkor az a 2 hét kb.10e.ft volt, nekünk hatalmas pénz, de az ital még több.....Magyar Kékkereszt Egyesület és Református Iszákosmentő Misszió 1151Bp. xv. Alagi tér 13 Sajnos ez 10 évvel ezelőtti adat. De a református egyházat keresed, ott segítenek. Tudok olyan esetről, hogy házaspár volt Dömösön, tehát nyitottak az emberre. A legnehezebb az új élet kezdése, egy más emberrel. Amikor letette az italt, sokat beszélgettem a Kékkeresztben résztvett emberekkel, hozzátartozókkal. Akkor az internet még luxus volt az átlagnak. Közös örömöket találni, megbízni a másikban, megerősíteni a józanságában, hogy csak így érdemes....Türelem, idő, a múlt bocsánata. Ez volt a legnehezebb, mindkettőnknek. Dömösön orvosi táppénzt kapott, zárójelentést. Jutka! Ha tehetitek, együtt is elmehettek, erre könnyebben rááll a makacsabb férfi is. Kérlek, írj, ha valami előrelépés sikerült! Drukkolok nektek! Marika

#58 bucika623 2010. 07. 14. - 11:03:37

Kedves Marika! Örömmel olvasom párod "sikersztoriját" a betegség leküzdésében,melyben Te is jelentős szereplő voltál. Bejegyzésed azért keltette fel a figyelmemet,mert már én is hallottam Dömös jótékony és főleg! gyógyító hatásáról/tevékenységéről. Az volna a kérdésem,hogy annak idején,hogyan sikerült rávenned a párodat,hogy bevonuljon oda? Továbbá még érdekelne az is,hogy milyen anyagi vonzata volt az ott tartózkodásának? Már minden infót összeszedtem, amit a neten lehetséges, a dömösi intézményről,de foggalmam sincs arról,hogy mi módon juttassuk el páromat oda. Megköszönném,ha megosztanád velem gyakorlatban bevált tapasztalatodat. Üdvözlettel: Judit

#59 nyulona 2010. 07. 09. - 21:21:58

Sziasztok, nem véletlenül tévedtem ide, és jó, hogy van ilyen fórum :) Pontosan mit is takar az "én változzak" a Ti olvasatotokban. Nem morog, nem kiabál, nem balhézik ?? A jelenlegi helyzetben a tények iránt egy tehetetlen düh van bennem, hogy tudom élhetnénk másként is, de nem mert a párom az alkohol rabja, és már nem fontos semmi és senkisem. Sajnos. Köszönöm a tanácsokat.

#60 anyamaci69 2010. 06. 14. - 20:11:45

Szia Aktucs! Valós igazságokat írtál, nekünk, mint támogató és biztos pont a társunk mellett, változnunk kell, mint ahogy tudatosan neveljük gyermekeinket, önmagunkat is vizsgálnunk szükséges ahhoz, hogy az ital mögöttünk maradjon. És nekem átlépni múltunk e sötét korszakát, férjem stabilitásáhozz ez volt szükség. Másrészt életemnek egy részén évekig keseregtem, s mint akkor, kamaszon, megtanultam a múltból erőt kovácsolni, felejteni. A nehézségek és később azok megoldása - ez az élet, ettől szép. Neki búsúlva engedni a kétségbeesésnek, ezzel elvesszük magunktól az élet édes - keserű ízét. Ma azon nevetünk, amikor férjem kiborult függönyöstől a zuhanyból....Pedig sírhatnék más akkor történteken..... A Dömösi két hetet én is csodálom, de nekünk sikerült! Mindenkinek jó egészséget, kitartást!


  • 11 Oldal +
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • Utolsó »
  • A téma zárva.

Szponzorált hirdetések

Topik megosztása: